- mondta nemrégiben valaki.

Azóta is vissza-visszacseng ez a mondat. Hm, pedig ez az ötlet olyan jó kis münchauseni fordulatnak tűnt, igaz, a nagyotmondó bárónk messze nem a mélységből húzta ki magát és a lovát.

Na jó, ennyit nem, de legalább a felét???

A helyzet az, hogy az eddigi visszajelzések jók voltak, (bár épp a legmérvadóbb hiányzik:() az utóbbi időben befutó levelek, megkeresések kellemes, intelligens hangvételűek, azt is látom, hogy képes vagyok "megszeretni" a férfit, arra az időre, amire alapvetően jó ha így van, mindenképp, szeretkezni meg alapvetően szeretek...

Akkor miért nem tudom lazábban kezelni ezt a dolgot?