Hát, nem csodálom, hogy a férfiak nem értik a nőket...
Ma végülis találkoztam valakivel, akivel nem nagyon akarózott találkoznom. Ugyan meglehetősen tapasztalt az Úr az örömlányok terén, de mégsem ez volt a fő ok, ami miatt kerülni igyekeztem a találkozást. Nem, az ok az volt, hogy az ismerkedés folyamán valami átvillant a virtuális valóság sokat takaró hálóján, és ettől a valamitől kicsit megijedtem. Az úr, aki potenciális vendég, de mégse, kellő határozottsággal és taktikával mégis elérte, hogy találkozzunk. Hát, úgy látszik ez alkalommal jól fogott az adóvevőm, mert olyan szemek néztek az enyéimmel szembe, amitől az összes maradék péterkém is elment. Sikerült is kellően érthetetlenül előadnom ilyen-olyan elméleteimet a férfi-nő kapcsolatról, meg magyarázgattam azt, hogy miért is nem lenne Ő vendégnek megfelelő... Szerintem meglehetősen jókat nevethetett magában, persze az is lehet, hogy inkább mérgelődött, hogy a tervezett jó, vagy kevésbé jó, de a fáradtságot mindenképp megérő szex helyett hülyeségeket kell hallgatnia, amihez még jó képet is kell vágjon.
Nem tudom, jól tettem-e, hogy végül is hagytam magam meggyőzni arról, hogy vendég lehessen.
Veszélyes, ha az örömlány megkívánja a potenciális vendégét?
Utolsó kommentek