Egy domb tetején valaki nyitva hagyott egy vízcsapot. A víz olyannyira folyt, hogy rövid idő alatt elárasztotta a kerteket, az egész völgyet, mindent ellepett. A távolban, ahol korábban egy út kanyargott, most víz volt, csillogó nyugodt, rezzenéstelen felszínnel, mintha nem is folyó, hanem állóvíz lenne.
A domb tetején álltam és néztem a vizet.
Utolsó kommentek